Gondolatok a faanyagvédelemről és az építő faanyagokról
Gondolatok a faanyagvédelemről és az építő faanyagokról
Az alábbi gondolatmenet egy beszállítónkkal történt megbeszélés után fogalmazódott meg bennem.
Több mint 33 éve foglalkozunk faanyagokkal, de a napi problémák, amikkel szembesülünk, nem változnak. Az érdeklődők egy jelentős része mintha nem értené azt, amit jóindulatból és nem utolsósorban meggyőződésből tanácsolunk. Valószínű, hogy az embereket annyiszor csapták be, hogy nem feltételezik az érdek nélküli segítséget. A Tisztelt Vevők nagyrésze csak az árakat hasonlítja össze, a faanyag minőségét nem vizsgálják. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is könnyű egy faanyag felhasználhatóságát megállapítani. Igen, itt kezdődne a mondókánk, de azt jószerivel senki nem hallgatja meg, vagy csak egyik oldalon be, a másikon ki… nem marad meg semmi a tanácsból. 10 percet kellene csak figyelni az érvelésünkre. Nem, hogy olcsóbb, de a végén még jelentősen drágább is lehet egy nem ellenőrzött minőségű faanyag a „sarki” és a „nem sarki” telepről is.
Néhány elgondolkodtató tény a faanyagokról:
Az építő faanyagokat nem úgy minősítjük, hogy I-II. vagy III. osztályú, esetleg osztályon aluli faanyag. A tetőszerkezetben beépített faanyagoknak különböző terheléseknek kell megfelelni. Vizsgálni lehet a nyíró-, húzó- és nyomószilárdságot, sűrűséget, fertőzöttséget és még pár olyan paramétert, ami egy laikusnak csak annyi, hogy fa-fa. ÓRIÁSI TÉVEDÉS!
Az építő faanyagokat szilárdság szerinti osztályozással válogatjuk. Így elkülöníthetünk NEM MEGFELELŐ vagy MEGFELELŐ (C18-C20-C22-C24…) osztályba sorolt tartószerkezeti faanyagokat. Ezért is fontos, hogy a faanyagról, valós, nem hamisított TELJESÍTMÉNY NYILATKOZATOT kapjunk. A valóság ebben az esetben enyhén szólva is tragikus. Magyarországon a faanyagokról kiállított teljesítmény nyilatkozatok 70%-a hamis vagy nem érvényes a kiadott faanyagra, azaz a kiállító okirathamisítást követ el. Ez a probléma az alábbiakban leírtak miatt szomorú!
Vegyük például az utóbbi idők egyik legnagyobb fenyő betegségét, amit sajnos bizonyíthatóan a klímaváltozás okoz.
Ezt a betegséget egy fenyőszú okozza, ami a kevesebb csapadéktól egyébként meggyengült fenyőfákat megtámadja. Megtámadja az egészségeseket is, de azt nem tudja károsítani olyan mértékben, hogy elszáradjon. 2016-tól Ausztriában, Szlovákiában, de legfőképpen Csehországban több millió m3 fenyő kényszervágását kellett az erdészeteknek elrendelni a károsodás miatt. Ezeknek a faanyagoknak egy jelentős része megjelent a fatelepeken. A gyenge minőségű, károsodott faanyagokat nem szabad beépíteni a tetőszerkezetbe, de semmi olyan szerkezetet nem szabadna belőle készíteni, ami valamit tart!!
Ez csak addig hangzik üres frázisnak, ameddig nem jön egy nagy vihar, hóterhelés vagy kisebb-nagyobb földrengés. Ha ez megtörténik, akkor meg azon gondolkodik a szerencsétlen károsult, miért ilyen szerencsétlen. Milyen okból repült el a tető a szomszéd udvarára, szerencsésebb esetben leértékelve a szomszéd féltve őrzött autóját.
Azon senki nem gondolkodik, hogy a tető nem repülő, ezért nem is akart repülni, csak a faanyag annyira puha (nem szögtartó), korhadt tűzifának megfelelő minőségű faanyagból épült, hogy az ácskapcsot, szöget, vagy jobb esetben facsavart nem tudta megtartani. Egyszerűen kiszakadt belőle és hoppsz, repült is a tető, amerre a szél viszi. Oké, nagy havazásra nem nagy esélyünk van, de hirtelen lehullott jeges, lucskos nehéz hóra annál inkább. Így van ez az egyre gyakrabban, nagyobb eséllyel előforduló óriási szélviharokra és villám felhőszakadásokra. Sajnos ezeket egyre sűrűbben tapasztaljuk.
Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, a faanyag ára azokat a látszólag nem érzékelhető értékeket is tartalmazza, amitől egy faanyag ellenőrizhető beszerzésből származó, tartós, statikailag minősíthető tartószerkezeti gerenda lesz!
De egy nagyon fontos kérdés is felmerül. A telepen, ahol vásároljuk a faanyagot, amit „életünk fő művébe” építünk, ott dolgozik faipari szakember? Esetleg ács, faipari mérnök? Igen, ezek jó kérdések, mindenki tegye fel magában a kérdést, hogy ahol ilyen munkatársak vannak, ott lehet, hogy odafigyelnek a szakmaiságra is.
A legnagyobb tragédia a fatelepek nagy részén, hogy a faanyagok beszerzésénél elsősorban az ár dominál. Persze nagyon fontos kérdés az is, de az sokkal fontosabb, hogy az eladott faanyag milyen minőségű?
2021-2022-ben Magyarországon a frissvágású építő faanyagoknak jobb esetben is maximum 60-70%-a lenne használható szilárdság szerint osztályozott szerkezeti faanyagnak. Az is nagyrészben C16-C20-as minősítésnek, kisebb részben C24-nek megfelelő. A maradék 30-40% ZSALU FAANYAG! TRAGÉDIA!!! Ettől függetlenül gondolkodás nélkül kiadják a teljesítmény nyilatkozatot C24 szilárdsági osztályú minősítésre és beépítik tetőszerkezetbe!!
Amennyiben valaki azt gondolná, hogy ettől nem lehet még lejjebb, az téved!
Ezeket a fent említett faanyagokat azért, hogy rögtön ne derüljön ki a turpisság, még el is látják faanyag festéssel, amit faanyag védőszeres kezelésnek becéznek. Még egy kis extra… abban, hogy hogyan tévesztik meg még jobban a vásárlót.
A nyáron enyhén kékült faanyagnál alkalmazott tisztességes faanyagvédelem nem megtévesztésből fakadó figyelemelterelés. Az időben elvégzett faanyagvédelem meggátolja a faanyagrontó gombák megjelenését, elterjedését. Ez a megelőzés minden fatelepen előfordulhat, nálunk is. Az viszont, hogy a kemény- vagy a még rosszabb puhakorhadást eltakarja a zöld vagy barna szín, az becsapás! Tovább fokozva, ha a faanyagvédőszeres áztatókádba legfőképpen festék van és nem vegyszer, az meg egyszerűen pofátlanság és jelentősen megkárosítják a vevőt is. Mert nem csak, hogy faanyagvédőszerrel nincs kezelve a faanyag, de nem is alkalmas szerkezetépítésre az eltakart korhadás miatt.
Ez azért is tragikus, mert a tisztességesen faanyagvédőszerrel kezelt és a kamuból többnyire festékkel áztatott faanyag kívülről egyformának tűnik. Főképp, ha nincs összehasonlítási alap.
A faanyagvédőszer helyett festékkel való kezelésről egy véletlen alkalmával világosultam meg. Egy faanyagvédőszert forgalmazó cég egyik munkatársát kérdeztem a faanyagvédőszer olyan alkotóelemeiről, ami megszínezi a faanyagot. Ő félreértette a kérdést és azt mondta, hogy ha nem elég zöld a szer, tegyek bele festéket. „A kereskedők egy része úgyis abból vesz többet”. Ja igen, így lehet OLCSÓBB a faanyagvédelem! Viszont ezért fölösleges fizetni, mert a védőszer nélküli színezésnek tényleg nincs semmi értelme.
A fentiekben leírtak nem szükségszerű, hogy megtörténjenek mindenkivel. Pár apróbb kérdést kell csak feltenni és a választ ellenőrizni, úgy mint:
- A faanyag származási helye (nem, hogy kitől vette a kereskedő a faanyagot, hanem hogy milyen élőhelyről származik a faanyag, például Szlovákia, Ukrajna, Ausztria, Csehország, Finnország...)
- A gyártó tanúsítványa, hogy újratelepített erdőből, ellenőrzött forrásból származik az anyag: FSC, PFSC tanúsítvánnyal rendelkezik-e a faanyag (röviden a lényege: ezekkel a tanúsítványokkal azt is bizonyítják, hogy nyomon követhető a faanyag és nem lopták az erdőből).
- A faanyagvédőszer típusa.
- A faanyagvédőszer áztatókádban található folyadék sűrűsége.
- A faanyagvédőszer sűrűség mérésének rendszeressége.
- A faanyag áztatásának ideje, hogy mennyi ideig volt a védőszerben.
Ezek az adatok nem titkosak, legalábbis nálunk nem. Minden Vevőnknek szívesen megmutatjuk, akár visszamenőleg több évre is, hogy az általa vásárolt faanyag mennyi ideig volt a faanyagvédőszerben és akkor mennyi volt a faanyagvédőszer sűrűsége. Amennyiben ezeket az adatokat nem tudják jegyzőkönyvvel bizonyítani, akkor fogalmuk sincs, hogy a faanyagvédőszer a kádban alkalmas-e a kezelésre. Ebből egyenesen következik, hogy a faanyagvédelemért elkért bármilyen összeg nagy valószínűség szerint kidobott pénz!
Ezzel a kis kirohanással szerettem volna felhívni azoknak az építkezőknek a figyelmét, ahol még nem késő!
Üdvözlettel:
Barna Zsolt (cégvezető)
