Új építési szabályok 2025-től: településrendezési és

építési követelmények alapszabályzata

Jó hír a 2025. január 1-je után építkezőknek, hogy a kormány zöldpolitikájának eredményeként az, aki természetes anyagból építkezik, akár 30%-kal nagyobb hasznos alapterületet is építhet egy telekre szemben a téglából, vasbetonból vagy acélból építkezőkkel.

A nyereség a következő két tényező összegzéséből adódik:

Az OTÉK helyébe lépő TÉKA⁽¹⁾ (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 8. § 9. bekezdése értelmében a természetes alapanyagú (pl. faanyag) tartószerkezettel épülő lakó- és szállásépületek a helyi építési szabályzatban megállapított legnagyobb beépítettségnél 20%-kal nagyobbak lehetnek. Fontos, hogy a helyi építési szabályzatban meghatározott egyéb korlátozások úgy, mint homlokzatmagasság, beépítési határok, szintterületi mutató, zöldfelület aránya stb. nem módosulnak.

Ha figyelembe vesszük, hogy ugyanazon épületfizikai jellemzők mellett egy téglából épült épület külső fala szigeteléssel együtt körülbelül 58 cm, ezzel szemben egy könnyűszerkezetes épület külső fala körülbelül 38 cm. A két érték közötti 20 cm-t megszorozva a külső falak hosszával egy 100 m² alapterületű lakás esetén akár 10 m²-rel is nagyobb lehet a hasznos alapterület. A falvastagságból nyert területet akár 10% is lehet.

A két értéket összegezve jön ki a teljes nyereség, ami hasznos alapterületre vetítve akár 30%⁽²⁾ is lehet. Ez megfelel két teljes értékű szoba méretének. 

Faanyagvédelem

A TÉKA további faanyagok beépítésére vonatkozó passzusai értelmében (74. § 4. bek.): Faanyag a beépítési helyének megfelelő, a tűzvédelemre és a faanyagvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gomba- és rovarkárosítás elleni kezelés után építhető be. E szerint a normál fűrészárut csak tanúsítvánnyal igazolt védőszeres kezeléssel lehet beépíteni. A műszárított anyagok úgy, mint KVH/BSH és lap-lemez áruk a hőkezelés hatására csíramentesek lesznek, így külön vegyszeres kezelés nélkül is alkalmazhatóak.

Borítások, burkolatok

Faanyagú, valamint vályog tartószerkezeten (81. § 3. bek.) annak szellőzését gátló bevonat, burkolat nem alkalmazható. Tehát a szerkezet külső oldalán csak páraáteresztő fólia vagy lemezáru (pl.: MFP, DHF) alkalmazható és a hőszigetelés is csak szálas szigetelés (pl: Steico Protect) lehet. A hőszigetelésre átszellőztetett homlokzati burkolat vagy páraáteresztő vakolat rakható. Ezen okokból a jelenleg általánosan elterjedt SIP paneles építéstechnológia sem felel meg az új szabályozásnak, mivel 2 réteg OSB közé kerül a tartószerkezeti fa. Az OSB lemezek közé ragasztott polisztirol pedig teljesen lezárja a faanyag szellőzését.

Tervezés: természeti erőforrások használata

Nem kötelező érvényű, de a tervezés során törekedni kell a természeti erőforrások fenntartható használatára. 79. § az építmény és részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, különösen (d) pont) a fenntartható építőanyag-felhasználást, amely előnyben részesíti a helyi, természetes vagy helyben gyártott építőanyagok betervezését, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználását.

(1) 2025.01.01- el lép hatályba a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról.

(2) Az érték tájékoztató jellegű, a tényleges érték ettől eltérő lehet.

Fogalmak, meghatározások:

Az alapok az építményeknek teherhordó, illetve teherközvetítő szerkezeti részei, amelyek a talajra továbbítják a létesítmények összes terheit.
(JEGYZET ALAPOZÁS (kézirat szerkesztés alatt) Összeállította: Dr. Mecsi József egyetemi tanár 2009. március)

OTSZ

16. § (7) * A legfeljebb 4 szintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek tartószerkezete létesíthető az elvárt tűzállósági teljesítménynek megfelelő faanyagú szerkezetből, ha annak tűzvédelmi osztálya legalább D-s2, d0, és a szerkezeti kapcsolatok elvárt tűzállósági teljesítményét biztosítják.

TÉKA

8. § (9) Új lakó- és szálláshely rendeltetésű épület építése és meglévő lakó- és szálláshely rendeltetésű épület bővítése esetében, ha az épület vagy a bővítmény tartószerkezete – az alap kivételével – kizárólag természetes építőanyagnak minősülő földből, sárból, agyagból, vályogból, szalmából, kenderből, nádból, gyékényből, fából, terméskőből vagy cellulózból készült és készül, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a helyi építési szabályzatban megállapított beépítettség legnagyobb mértékének 1,2 szorzóval megnövelt értékével egyezik meg.

5. § 161. természetes építőanyagok: olyan természetes alapanyagokból - különösen föld, sár, agyag, vályog, szalma, kender, nád, gyékény, fa, terméskő vagy cellulóz - készülő építési termékek, amelyek az alapanyagból építőanyaggá alakítási, gyártási folyamat során minimális felhasznált energiával, kémiai átalakítás nélkül készülnek, és amelyeknek a teljes életciklusra vizsgált környezetterhelési hatása a gyártás, használat, elbomlás, újra felhasználás során elhanyagolható;

5. § 17. beépítési határérték: a terepszint feletti és a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékének, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékének, a zöldfelület megengedett legkisebb mértékének, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értékének, a megengedett szintszámnak és az előírt utcai légtéraránynak a gyűjtőfogalma;

Larex Fatelep csapata